Sápadt holdfény tör át egy sűrű faágon,
lebukik a nap a nyugati határon.
Kutyák ugatnak, sírdogálnak a szentek,
a tündérek véres háborúba mennek.
Lelkem burka megtört, szívemben fájdalom,
édes feledésben, csak rólad álmodom.
Nézd meg mivé lettünk: régi fényünk oda,
leomlott köröttünk a szivárvány-palota.
Látod, mire képes egyetlen kis emlék?
Belegondoltál, hogy együtt mire mennénk?
2012. október 25. Gönyű