Immár három napja,
hogy nem kelt fel a nap,
nem találnak haza
a vándormadarak.
Szomjazza a napfényt,
a bűbájos bolygó,
sötét lep be mindent,
vastagon gomolygó.
Álmatagon ásít
nagyokat a vidék,
nem segítenek rajt
vérmes varázsigék.
Mohón mardos a jég
pusztító vasfoga,
fertőz a félelem,
minden remény oda.
Épp mire megfagyna
minden mi eleven,
a vidám vörös nap
felbukkan keleten.
2018. szeptember 19. Budapest