Komolyan?

Komolyan azt hitted, hogy ma másképp kel a nap,
és fejre áll a világ, egy pillanat alatt?
Hogy elmúlott a vihar, csak a felhő maradt?
Hogy kéken izzik az ég a felhők alatt?

Komolyan elhitted, hogy színtiszták a tavak,
s jelentenek valamit marékkal szórt szavak?
Hogy jobb az, ha valaki szemlesütve tagad?
Hogy utánad nem csak egy maréknyi föld marad?

Hiszel még a szóban, mely a lelkedet marja
s a világot bódult, vad nyugalomban tartja?
Azt hiszed, hogy téged kutat ölelő karja?
Oh milyen naiv vagy te szerencsétlen balga…

2019. március 12. Budapest