Behunyt szemmel hallgatni a záporozó esőt,
beszívni az esőszagtól illatos levegőt.
Háton fekve simogatni frissen vágott gyepet,
bámulni a felhőtelen, csillagfényes eget.
Bajusz alatt dúdolni egy fülbemászó nótát,
megduplázni szó nélkül a jótétemény kvótát.
Átsétálni nap mint nap a kacskaringós Dunán,
hazaérni álmoskásan, fél tizenegy után.
Lassacskán, de felfedezni Pestet is, és Budát,
lekenyerezni egy árva, bozontos kiskutyát.
Kávé mellett vitázni a bíborfény pamlagon,
s néhanap csak bámulni ki, mélán az ablakon.
2018. május 28. Budapest, Váci utca