Feltettem a gitáromat
a Jófogásra kedden,
nem írok többé számokat,
legalábbis neked nem.
Beléd sajog az agyvelőm-
nek billiónyi sejtje,
maximális csúcshangerőn,
a szívritmusra verve.
De összeteszem két kezem,
ha Te lehetsz a hóhér,
és bosszút állsz a lelkemen
az istenverte szókér’.
Én megszakadtam édesem,
hát révbe ért a tetted,
és stílust váltok élesen,
lehet már észrevetted.
De én sem tudom igazán,
miért is írom ezt itt,
hogy megújuljak, vagy talán,
mert neked hátha tetszik…
Gönyű, 2020. május 12.