Szeretet

Mi itt e földön istenadta vágyunk,
mely oltja folyton elveszett hitünk?
Csupán egy csöppnyi szeretetre vágyunk:
így forrhat össze félbetört szivünk’.

Ha megkapjuk, nem múlik el a hála,
megtesszük azt, mi erőnkből telik,
és küzdünk végig, míg a test halála
mirajtunk nem győzedelmeskedik.

Kinek nem jut, sajog csipetnyi lelke,
hát másnak is fájjon, ha fáj neki;
miképp a fájdalmat teríti szerte,
az embereket mérge megveti.

De fenn a bánat lüktető hegyén,
mindig van egy utolsó szál remény!

Gönyű, 2020. május 19.