Nyolc év

A millennium éve hozott minket össze,
bölcsen tudást, és lustaságot ötvözve.
Sok minden történt az elmúlt évek alatt,
de érzem, mindenki a jó úton haladt.
Csak szépen, lassacskán ismertük meg egymást,
a kíváncsit, a bambát, a lustát és a pletykást,
de könnyen megszerettünk mindenkit hamar.
Először éreztem életemben tavaly,
beléfájdul szívem, ha kimondom „menni”,
nem lehet könnyen a gyermekkort feledni.
Főleg nem titeket, és ezen éveket,
a mindig velünk élő emlékképeket.

Sikerüljön mindenkinek boldogulni céljával.
Ha úgy hiszed, már-már nem bírod cérnával,
menj ki az udvarra, és ülj le egy kőre,
merengj picit, közben gondolj a jövőre.
Rájössz, nem az a fontos, hova mész tova,
sokkal inkább az, hogyan értél el oda.

Legyetek büszkék arra, amik vagytok,
tudom, a világban ti is nyomot hagytok.
Az élet színházában az első sorban ülhetünk,
Merjünk nagyok lenni, mert mi arra születtünk.

2008. április 23. Gönyű