A szív szonettje

Szép vagy, mint váratlan kelő déli szél,
mely forró nyárestén hűs regét regél.
Szelíden simogat, puhán körbeleng,
illékonyságán pihegve mereng.

Szép vagy, mint hajló fűszálon a harmat,
mit izzó napsugár kínzón sanyargat.
Mielőtt megrezzen, s lopva elillan,
tükrében diadal arcképe villan.

Szép vagy, mint augusztus egén a csillag,
mely leszáll a mennyből, épp midőn virrad.
Szikrákat hányva, vonva tüzes csóvát,
cipeli az angyalkirálynő csókját.

Talán vakító a holdfény sugára,
mégis halovány melletted te drága.

2019. július 29. Budapest, Báthory utca