Az én kutyám

Az én kutyám úgy szaladgál,
mint egy őrült zerge,
utána meg folyton kilóg
rózsaszín kis nyelve.

Össze-vissza ugrándozik,
s majd bepisil ha lát,
farkincáját csóválgatja,
s szétizgulja magát.

Mikor eszek, odainal,
kuncsorog az édi,
ellenállnék, de a galád
boci szemmel kéri!

Ha felveszem, puszikát ad,
s elalszik a kézben,
olyan, mint egy kicsi angyal
akkor ott egészen.

Gönyű, 2020. július 10.