Fogalmam sincs, mi az igaz husom,
nem érdekel, esetleg néha túl sok,
tán másnál vannak lelkedhez a kulcsok,
vagy elcseszett a szimbolizmusom…
Hiába hajtogat pöttömnyi agyam,
mi tégedet leír, nincs arra szótár;
totál szétestem, pont, mint egy LEGO vár,
s nem tudom többé összerakni magam.
Olyan vagyok, mint egy napelemes
zseblámpa: égek hogyha fényed ér,
minden aprócska pórusom keres,
de messzi vágy csupán a hófehér;
nem várhatom el tőled, hogy szeress,
ha egyre csak nő közöttünk a tér.
Gönyű, 2020. július 15-22.