Van akinek nem kell,
van akinek “mért ne!?”,
s akad, aki bizony
ölni tudna érte.
Van akinek arany,
van akinek meg nem,
van akié jég, és
soha meg nem rebben.
Van, ki odaadja,
s olyan is, ki kéri,
van ki a sajátját
könnycseppenként méri.
Van akié vaj, és
egész könnyen olvad,
van akié csorba,
vagy kicsikét horpadt.
Van akié olyan
kemény, mint a szikla,
van akié száraz,
s begyújtja egy szikra.
Van akiét hozzák,
és van aki viszi,
van akié tiszta,
…vagy inkább csak hiszi.
Van akié megszúr,
s van akié takar,
s van akié azt sem
tudja, hogy mit akar.
S van, kié miután
hatalmasat nyögött,
hangos pattanással
darabokra törött.
Gönyű, 2020. szeptember