Ars Poetica 2020

Szörnyű egy kor ez, értem testvér jól a sirámod,
szunnyad már ez a szakma s soknak vicc csak a ritmus,
és ha e fertelem önmaga még nem lenne elég, hát
ömlik, dől a spagetti, behúzva a támogatókat,
s győznek a nagy-kusza versek, jönnek a semmi szemén, és
esztelen arcukkal becibálnak a szürke homályba,
és majd elhiszed ám, hogy a szó, ami jön ki a szádon,
az nem is ért soha semmit az ég áldotta világon.
Hát menekülj el amíg lehet, én már elmenekültem.

2020.